Hévízi villa; Q 5939

29 Amit az első kósza szél oly mes zefujKovács: Ki biztatott fel ellenem? Péterí A szörnyű bizonyosság. Ahogy ma ismerlek, tudom, Sohasem mondtál igazat, De aai ennél is elszomoritóbb î Minden tetted hazugKovács s Hogy mersz vádolni engem, az apád? Péteri Csak önraagadra gondolsz. Hem hiszed, Hogy bárki majd utánaszámol, Mit és hogyan élhettél Kovácsi Honnan vagy ilyen vakmerő. Fennhéjázó és szemtelenPéter: Ilyennek látlak és azt akarom, Hogy megtudd. Azt is akarom, Hogy változtass, amig türelmem Elbirja forró szégyenem miattiadKovács: Engem szégyellni kell? Péter: Nagyon, Nem is tudod, hogy mennyire? Kovácsi Véremből véremPéter: Félig az, Hiszen anyám is táplált nemdebár? Kovács: Gondokban felneveltelek! Péter: Ebben is több a vak hazugság A kelleténél Kovács: Nem szavak, De énmiattam van a diplomád! lét er: Hazugság! ügy kerültem egyetemre,