Az éjszakai vizsgálat; Q 5938

-75­Versitz: Pelbár: Bonta: Pelbár: Versitz: Bonta: Vers itz: Bonta: kiveted magadból ezt a lelki koloncot, te is megköny­nyebbülsz, megtisztulsz. De te nem a kolonctul akarsz megszabdűulni, hanem a fő­nököd bosszújától. Vagy egyenesen magától a főnöködtől. Jogos önvédelem. De most már te is elkezdted, nem léphetsz vissza. Hát folytasd. Amikor visszaérkeztél Várkevéről, milyen feldúltan és izgatottan mondtad el nekem négyszemközt, titokban, hogy mire jöttél rá, hogy Marsányi, akit odafent is, és mindenütt olyan sok­ra értékelnek, akiben ugy megbiznak, közönséges tolvaj, Eg akkor összedugtuk a fejünket, mogtanácskoztuk a dolgot, és ugy határoz tunk: пега szolunk. Nem jelentjük senkinek. És még őneki magának sem teszünk emlitést rola. Miért határoztak igy? Marsányi akkoriban olyan főnöknek mutatkozott, aki hasznunkra van. Mert, ha később el is tulajdonította azért - vagy hát természetesen éppen ezért - sokat is segített, nagyon a kezemre járt, hogy ez a terv megszülessen. És végté­re, ez az én érvényesülésemet is előmozdította. Maguk tehát ilyen alapon titkos és kimondatlan szövet­ségre léptek tolvaj főnökükkel? Hiszen ez szörnyű! Miféle erkölcsi klima alakulhatott igy ki maguknál, Kérem, tudhatja azt jol ön is, hogy minden mun ahelyen az erkölcsi klimát a főnök morálja szabja meg. Az éghajlati viszonyokra kevés befolyással rendelkezünk, /szenvedélyes kitöréssel/ Ez közönséges önáltatás. «•'ал

Next

/
Oldalképek
Tartalom