Az éjszakai vizsgálat; Q 5938

-48Az egyetlen lény akivel megoszlottam titkomat, hogy mit hallgattam ki Marsányi előszobájában, az Versitz Géza volt. Miért épp ő? A fene tudja, ü is el szokott nekem mondani egyet és má3t, amit "hirsányi viselt dolgairul tud. Meg aztán, ha az ember ilyen nagy felfedezést tesz, mint én Marsányi előszobájában, nem tudja azt magába tartani, el kell mondani valakinek. És mit gondol, ha nyiltan megkérdezem Versitztől, hogy maga mit mond ott akkor el neki,,, Nem kérdezheti meg, Ezt megfogadta. Az én itt és most magának elmondott egyetlen szavamat sem ejtheti ki mások előtt 8 nevem említésével. Én ezt az igéretét komolyan, nagyon komolyan vettem, /ingerült mozdulatot tesz, amitől ismét felszisszen és a bordájához кар/ De az istenit neki, akkor minek mondta el? bár egy sz<-»t se szólt volna inkább. Maga nem a titkait osztotta meg velem ember, hanem a gyáva ságát. Mit kezdjek én egy olyan vallomással, amelynek a megtörténte, a valódisága egyesegyedül a maga,, a maga átkozott,,,oh, hogy kell türtőztetnem magam, hogy valami csúnyább jelzővel ne illessem,,.szóval a maga személyéhez tapad. Operáljak talán azzal, hogy egy szellem suhant át itt, az súgta meg nekem, hogy milyen párbeszédet hallott Marsányi és Tokár között,, /belép, negyven körüli riadt ábrázatú férfi/ Bocsá-