A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

- 63 Zoltán: I.diák: III.diák: I.diák: III .dióik: I.diák: III.diák: Zoltán: III .diáik: Zoltán: Tanár: Zoltán: vend bon. - Biztosan sik rül. Ée vigyázni fogsz ram. /III.diák női képeket ragaszt a falra/ Mind a tied? Mind. És az igézi? őt nem teszem ki. - С ok edzik a hűségemet. - Ha rájuk nézek, eszembe juttatják az igazit. à Te egy himringyó vagy. /vi zafordul, meredt szemekkel.I. diákra néz:/ Te szerencsétlen szellemi rongy. - Fogod be a pofádat, mert szétverem! - Te hülye parcezt/l i • y /Zoltán III. diákhoz ugrik, megfogja a vállán./ Kedves Barátom! - Ha mégegyszor ezt mondod, beletaposok a virága képedbe és /mutatja két ujjával/ ilyen kicsi darabokra szedlek szét! — Értőd? - Mert bennem von, sajnos, a hülye paraszt virtus és kinyomom a szemed,ha mégegyszer sértegeted a fajtámat! Menj innen a hülye dumáddal(/Miért nem négy haza? * Miért nomállsz mog oz utcasarkon, hogy "idefi,; öljetek embo ek, itt v yok, én a nagy hazug szónok, elszaladta» minden elől, önmagam elől is, nézzétek raog, a y nézek ki ig zán!" Gazember vagy! - Hem akarok mindenkienk magyarázkodni, hanem adni akarok valamit! És többet mint te, a nagy koponyáddal és évszámaiddal! - Mert én ismerem ezeket az embereket, mindenkit ismerekí - Téged is! /А hátsó ajtón egy fiatal ember lép be, Zoltán barátja és oktatója ©z egyetemen./ y Te féltél, de n gyón. .lbujtál és ma is bujkálsz. %y ködöt ccivarintottál magad, köré, raliwlss valamit és elve ez* tod a tilojt a lábad alól. Hogy lehetsz ilyen értetlen te is? Szegyeljem ezt, hogy néha lelkesedni merek? /А t nár bejön, leül jobb oldalt ez asztalfőre/