A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

XI az bármilyik érz íkszorv - állandóan egy sajátos ciiazharmóniát te emt. - / os anábau próbálnak természetes hangok egymásmellé rendezéséből zenét teremteni. Va d

uoû ezek a hangúk, ez a harmónia к ép eu leas egy uj jellegű. harmónia igényt támasztani az emberben éö hoz e mélyebb váltó ónokat? / Az ember alkotta diszharmónián belül a ok-sok a /©r.-.áció, de sz rnuk véges. Log .oljebb azért tonik végtelennek

9 mert periodikusan ismétlődnek, Az idó, az ismétlődi periódusok között árnyalati különbségeket teremt, hiszen a Fold sem kering ugyanabban a nyulában kétszer; a Naprendszer, a galaktikánk is állanaóan továbbmozdul, a periódusuk pedig e. yrcaá sl íaimozktaek. be ez nem is lónyegun.- Az ember óletenek ért ókét a kihasznált és felfedezett variációk számaadja ^ ez az, amiról olyan nehez eldönteni: vájjon megérte o

# merárták e az átélt variációk, hogy megkerestük ókét? - ée megtaláljuk e a megfelelő alapot, amihez az értékekei, meg a régieket viszonyítani tudjuk? - ki tudunk e törni a megszokott viszonyítási rendszer kből? - íiiszen яок esetben tilos és büntetendő ez a kitörés. - hiszen a táraadalrni és egy éni törvények is viszonylagosak • - ke megértetni a kitörés értékét, igen nehéz dolog, legyen az egyéni vagy akár világgal

itiksi gondolat. - Minden pillanatban akaratlanul is a folyamatosság ellen vétóink és esiiüsz ink össze, pedig tulajdonképpen folyamatosságot és harmóniát акагшхк. - Az az eiten tmondás okozza az örök visszatérést, a zártságot, a parióditást. - Azért vau, hogy ixa.ár a hétköznapi, akár a társadalmi óletbeu, a művészetekben, a politikában, vagy iSptciel a drámában, mindig ennek a különös materiális, vagy ideális gravitációnak a ket izárvógére állított parabolája x-ajzolódik ki. - ósdi törvények, ósdi igazságok. - de az örök összeesküvés, a variációk hajszája nem fog szünetelni. - д zin elsötétedik, kivilu. osodáskor o

tjy meglehetősen íodtrn 1 berendezett falusi szo -a tűnik eljiük. Falak fehérek. A bútorok lohutóleg sótutek, a fekete - sötét-