A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

Ül Zoltán: Teréz: Zolt&n: Щ Teréz: Zoltán: Teréz: Zoltán: Teréz: Zoltán: Teréz: Zoltán: Teréz: Zoltán: Befejeztem. /türelmetlenül/. Dehogy is fejezted, tudom, ho у még elmégy hozzá, ha iszol. - Ne igyál, i^ könyörgön neked, ne igyálI Nem iszom. Deho, y nemi • Az ilyesmit nem it h ;t Biegszabni! Drágám, ne mondj ilyet nekem, ismerlek. Bohémkedsz, mert azt hiszed ez többé tesz. Nem vagy te lord fiu, akinek mindez bagatell IÉdaa csillagom, hagyjad nekem az ilyen szöveget!De Zoltánkém, értsd meg, nem lesz belőled ember! «Írni kezd, idegesen, nyugtalanul./ kiért nem hallgatsz rám?/ /Mosta ái- <5 is idegesen, majdnem sir ni kezd/: Terikém, én tisztellek, kitűnő pedagógus jó testvér, szeretlek, de miért nem értesz meg? - én más igazságot keresek magamnak és hz embereknek. - ki akarok jutni egy igazsághoz és mag akarom mutatni az embereknek, ho^y nem találtuk meg az utolsó igazöágot, ho ^y nua vagyunk még idusán emberek! - Meg akarok találni valamit, ami több ezeknél a hétköznapoknál. Kérdezd meg tőlem, an megmutatom neked! - A te igazságodat, a miénket! /Elkeseredetten kitör/: Undorodom az igazságaitoktól, érted, undorodom! - 4jr nagy karrier az életetek, és csak ab >an láttok hasznot, amit megfoghattok! - Mert megfoghatatlan értéket nemi ismertek, ami végülis szoeionális értéket kép< s teremni!- Kiszaladni a hóba a vizbe, egy ingben és fetrengeni egy megfoghatatlan valscuiben, amit nem tudKflk megnevezni, nem tudjuk megnevezni, pedig itt van körülöttünk, be kell, legyen valami, ami több a létez ínéi! - Ismered te a szépet, tudod mi a szép? A családom, a gyermekeim, mi több szépet akarjak a ég? Neoi csak anya vagy! - Ha körültáncolnád az egész vilá-