Periférián; Q 5935

író /Előr-jön/: Kedves közönség! Pillanatnyilag az teljesen közömbös, hogy Zsedány i ' пт L elf о gl» It a-e г főigazgatói széket vr £ sem. Me girt a-e s regényt va g sem, vag esetleg m% rindig s cikkeket, feljegyzéseket gyűjti. Aveg; mégsem mindegy nekünk, hogy ez il, en Zseoé г i Antalok esek ez élet perifériáján Legy enek? z mindenesetre megnyugtató lehet e számunkra, ho az élet rehabilitálta "t. Vr.gy talán ma gr redabllitáltr önmagát? De, a történtek után nézzük csak végig azokat, akiktől* net lehet elválasztani a figuráját! /Mikrofont vesz elő, amit a színpadon ± átvonulok elé tart/ Zsedény i bácsi: Én azt mondom a fiamnak, hogy a kutya se megyén oda vissza, ahol kimetszették. A nentesné huge már házat rag autót is vett. Morén néni /Sírósan/: Képtelen vagyok beletörődni, hogy nincs töboé fiam. ín mindent megadtam neki. ín nem tehetek róla, hogy ilyen lett. És nem csak ő f bűnös. Szántó : Cinkosok közt v't

v s, aki néma. ín is г a jenem későn ismertem fel ezt. Gábor« A börtönből három év után kiengedtek. Mr a műszaki egy e\ lemre járok. \ I. к Dr. Zoltán: Nekem csaladom van, azt el kall tartanon . Nem érzem magam felelősnek, amiért Z sédén; i Antalt kinyírták. Aranka : Hiszem az elemek végtelenségét, de az érzelmek ingadozása jóvátehetetlen következményekkel járhat. Pedig az érzelem is çny agi eredetű.