Szép ajándék; Q 5929

- 76 ­fiatalok várnak végig az utakon!... és indulnak már a még meg sem szület/ettek, kik egymás szemébe néz­ve felismerik majd egykor, hogy 6k azok. Mindenki í i, jöjjön ki mássá leniig, megkisérli bár! Apa; tétován/ Ezt fel kell épiteni... «... t. ápit.a . £ leted ajándék. Csupa ájszülött vagyunk - felnőtt értelemmel, kezdjünk hát valami merőben ujat./Egy­re inkább "mindnyájan" vagyunk jelen, a nézők, a szereplők, a világ. / Mindenki helytttem halt meg? ­hadd élhessek hát mindenekért!/topognak ketten a megszokott holmik romjaiban/ Hermit se hozzál, min­den van velem, á odanézz./kimutat, ott elől messze a Sofőr... a Kislány és a Fiu.... mfjd az Anya... utánuk, ahogy szoktak a Jogász és a Mérnök; mennek az uton/ Aki vállalja, látja őket. /a zene, ami a Kislány érintéséből amott jönni kezdett most tova­áramlik/ Látod? Jóbarát: Látom. Katona: Hallod? Apa: Hallom. Katona: Hat ne oly vaskosan, oly kicsinyül, /végtelenül erős és vidám/ Ne cipeld az életedet... játszd! Ugy kaptad újra és újra - oszd ki merészen, osszad vidáman, állj pártjára, vele a világnak. Ne nézd, hogy ki mit visz belőled, hadd hordjanak széjjel ­a napvilágnál tett fojadalmat nincs ördög, aki el­töiölné! - kiáltsd a sokaknak, sugd a keveseknek -

Next

/
Oldalképek
Tartalom