Szép ajándék; Q 5929

- 72 láng, mely a Nap fényével szemedben oly rokon megy a hajó a vizén.., omlik e föveny a partokon raeszsze, /Most ismét lejjebb jön/ Kérdezz, kérdezz, kérdezz I Soföri Felelj! Mind: Felelj IFelelj! Felelj! Katona: /bejön közéjük s most ismét Közvetlenül/ Bocsánat, magam is kérdező vagyok csupán./csönd, kintről világosodik/ Sofőr: A nap. Kislány és Fiu: a nap! A nap! ;y Katona: ülts le./Apa fölnyul/ea leolt; az elsőfelvonásbeli fények./ Sofőr: /Fiúhoz/ Tudod, hogy ki ölt meg.... Fiu$ /póztilan szeretettel/ Már tudom» Sofőr: /csönd/ Kevéssel azután engem kivégeztek./az Anya feléje mozdul védőn s я Fiu, nem meglepve^szivéhez nyul balj átoalió. . •/ /elkülönülnek már teljesen, és - visszafelé forgatva - aa első felvonásbeli к рек állanak össze; mig végül középen ott van: a családi ké

p « /elől kétoldalt Jóbarát ás Apa; amott a Katona. - / Apa: / az első felvonásbeli kérdése élei/ Miért? Miért mind e bántás és kin? Jóbarát: ilivógre az egész?! Sofőr: /csöndes erővel/ hiszem valóban a fordulóhoz ártünk - mint anyám mesélte *óg, az általuthoz..* mind az ált^luthoz; megfejtjük ezt az egész/ világot vagy южафкИхйякх meg-ő-rü-lünk. Kislány: Ez kérdés..../vagy.../ Sofőr: /csönd, szilárdan/ Ez... -felelet.