A történelem sodrában; Q 5925

-Àk dserey: Egressyj Üsereys Egress

у: Usereyj Egressy: Jserey: iigeeeyy: Oserey: Egressy: Csereys pet, amelyet a nemzet e pillanatban ad a vilá пак. megszoktad, hogy nagy hősöket, Brutusokat, Coriolanokat játssz. Talán a valóság színpadán is pisszegés nélkül fo^p A eljátszani né ÍM szerepemet. Bea akarlak kiábrándítani, de itt harcolni nem lehet. Katonáid panaszkodnak, a rohamról visszafuvatták a sereget. Mi vadunk egyedül sérthető, mészárolható, féreg gyanánt eltiporható, ai: szegény magyar nemzet. Tudod, hogy Földvárt ingyen oda kellett adnunk a szerviánoknak julius 17-én, miután az sok magyar vérrel visszafoglaltatott? ïudoô, hogy az elfogott * , , kémeket, gyilkosokat elengedjük, raig a mieinket az ellenség felkoncolja? Tudod, ogy a győzelem tetőpontján visszarendelték seregeinket, mert a lőpornak az utolsó pillanatban kellett elfogynia? Ez va^y árulás, va y gy vaság, vagy a legvastagabb tudatlaa ság! lind a három egyszerre, üsztrék tanokkal és érzelmekkel fertőzött vórü emberekkel nemzetünk sorsát nem védhetjük! Ezekre hazánkat no., biz atjuk! .-iiért nem mondod el mindezt a haditanácsban? Gábor, tudj meg lindent. .iegbizhatatlan emberré váltam t^Beohtold tábornok szemében. Engem már meg sem hivnak a tanácsba. Te? megbízhatatlan ember? Kiben higgyen akkor a nemzet? Bonyolult kor ez. Az ember sohase;, tud at ja mikor