Pór Mihály és fiai; Q 5923

- 44.- , A sain Uíe/anaz.Az eldobott széket nói helyre tot'úék.Idö»küzvetloaül az I.róoz folytatása.A azinen Póor Mihály ós Gábor. PÓOR a lezajlott jelenet mélységesen bántja.Igedeoan járkál fel és alá а szobában. éo nar.ában beszél

» Hova,milyen mélyre süllyedtem?... Ezt soha son hittem volnál Hát ада volt nár elég bajon e nélkül is? Még ez kellett ráadásul? GABORi Nyugodjék meg, édesapán! PÓORL Nyugodt vagyok, fiam ja lelkiismereten nyugodt, coak fáj,nagyon fáj. GÁBOR » Tu dorn, édesapán. I PÓOR» Dehogy tudod!- Mit tudsz te? Ren vagy apa! Ezt a keserűséget coak az apák ismerhetik. Persze,az ilyen hitvány apák,akik а tehetetlenségüket gorombasággal palástolják...De mit tehettem volna - . ' • : tï ••' f ; mást?•• .Talán,ha gondolkoztam volna,non jutok idáig.•• GÁBORt Mégis csak а lelkiismeretét akarja nyugtatni,pedig.•• PÓOR» Nincs rajta,nit nyugtatnom!—Kidobtam,hát kidobtam! Másnál is előfordult nár és nem dőlt öoozo a világ! A vetésre is szokott jégverés jönni 6з mégsem puostulunk bele. Persze,más,hisz akit ez a bennem tomboló vihar söpört el,nem növény volt,hason a fiam! * Érted?...A fiam! Ahogy mondani szokták: vér a véremből. S ez mégsem mindegy. GÁBORt Ne kínozza,ne gyötörje magát! PÓORl Nem kiásom ós nem gyötröm magam...Majd elfelejtem. GÁDOR» Persze,hogy elfelejti.—Feri vioosajön és tisztázzák ou/ndo között az egész sajnálatos.•• PÓORl Vele nincs tisztázni valóm! Nincs! Egyedül magammal! Miért ós hogyan jutoottam idáig. Mennyiben hibás a négy éve vértől részeg társadalom és menny iben vagyok bünöa én. Bz a tisztázni való,

mort