Újra együtt; Q 5915

4 most már végleg dérjedhee felszámoltad érzelmileg ia mindazt, ami a volt férjedhez valaha la hozzáfűzött. Adriennét Zoltánt Adriennet Zoltánt Adriennét Zoltánt Adriennét Zoltánt Adriennet Zoltánt Adriennet Félreértettél. Csodálatos. Pedig egész világosan fejeeted ki nakidején magadat. Most másodszor ia szakítani akarsz. Rendben van. Az életeddel te rendelkezel. Légy boldog. Látod milyen vagy. Most is szándékosan félremagyarázod az én világos szavaimat. Vedd tudomásul én nem akarok rólad lemondani. /«Fellélegezve«/ Hát akkor miért nem azzal kezdted a bejelentésedet, hogy határozottan és végérvényesen elhárítottad volt férje ujabb közeledési kísérletét. Bocsáss meg, lehet, hogy most valóban én értettelek félre. Azt hittem, hogy a múltkori helyzet ismétlődik meg. Hogyan is tételeshettél fel rólam olyasmit, hogy én téged bárkivel is fel tudnálak cserélni. Olyan ostobának tartasz, hogy én a volt férjem egyetlen egy szavának is hinni tudnék Î Dehogy akarok én veled szakítani, drága szivem. Csupán arra kérlek» nem is én, hanem az én vérző Önfeláldozó anyai szivem kér téged gyermekeim érdekében, halasszuk el a mához egy hétre kitűzött esküvőnket. Hem végleg. Szó оsincs rola. Csak addig hagyjuk függőbe, ara ig elválik, hogy nem változott e meg előnyére Árpád. . /«Kis szünet után sötéten«/ Helyes. Benne vagyok. Halasszuk el az esküvőiket. Aranyos vagy. Nincs még egy ilyen nemes lélek a kerek világon. De nem bizonytalan időre halasztjuk ell Hamern? ? Ad Kalendas Gr

a#Oas. Magyarul« soha napjára. Különben légy boldog, de most már nélkülem. Szivtslen. És még te mered magadról azt állítani,