Felvételi vizsga; Q 5914

Vera - Azért ne :;»ndom meg! /nevetve/ Le vagy iiópyva! /elkomolyodik/ Лmikor te fölvételiztél, Eiint egy hülye sétál tftm az egyetem előtt. /Péter nem szél./ Ken. vártam tőled, hogy ott drukkolj értem ebben a hőségben. Ve legalább amikor megj övök ...Kai önben пек; érdekel.Le voqt hányva, /bekapcsolja a rádiót, tánczene van. Táncolni kezd, egyre gyorátsabban forog. lelép az anya. e

: yvabtévee, fiatalos nő. ltözködése lezser, . • • egyszerűen kellemes. Határozottságának összetevőit a cselekvései után tudjuk meg, teljesen csak a dráma végén áll előttünk. Gyerekeihez valé viszonyát föl tudja mérni, mégis, néha az érzelmein keresztül látja őket. Szándékai mindig ják. A sok munka, gond , nevelés, e/-yedüllét azért nem őrölte föl, mert те/-próbál tatása it nem dühhel, áldozatként fogta föl, hanem természetesnek vette. Ez viszont azt eredményezte, hogy beletörődött életébe; igy nehezen^külső hatásra lázadt föl. De lázadása nem külső: magáévá tette. Vera a nyakába ugrik, ordit/ Sikerült anyaj Sikerült! Anya - /megöleli, kikapcsolja a rádiót/ Dár igazad lenne! Ka, mondd! /megcsókolja Pétert/ I Vera - Anya, óriási volt! A bizottság elájult/ Akármit kérdeztek,tudtam. Ilaeraestek, e^szer len Îasraestek tői ere. Képzeld, az elnök a végén megköszönte, és azt mondta: viszontlátásra. Tudod, mi ez, anya? Fölvesznek! /illeg-billeg az ar.yja előtt./ Hogy tet szik az egyetemista lápyod? Anya - f 3 ha nem voszn/pk föl? - 6 -