Felvételi vizsga; Q 5914

ten. / Ken. * agyhatjuk, hogy vesztébe rohanjon. ín mindig szerettem, ha haragudtam is rá néha. Péter - mindegyikünk szereti. A gyerekei vagyunk. v Vera - í.pp ezért rajtunk a felelősség. Ági - tit csináljunk? Vera - Határozotton kell föllépni, I égha az Önzés látszatát keltjük, ak­kor is. A végén rájön, hogy mindez őérte van. dit, te megmondod, gyei-eked lesz és odajisz lakni. Péter, megmondod, hogy megn sülsz. Péter - TI is ottfclasEtek? Vera - gi nem. / Ágihot/ Tc ne gyere! Lehet még részed családi perpatvar­bon. ül nben is, álljon csak Péterkéd a sarkára, etje megmonda­ni! Agi - Leg mered mondani, Péter? Péter - be nézzetek engem mindig gyávának! Azt hiszitek, ahhoz nem kel ­let bá torsiig, hogy papnak ménjéig Anya kétségbeesett, rimánk о ­dott, de én hajthatatlan maradtom. Elterveztem, ké: z. llosfc is el­terveztem, majd meglátjátok, /.gi - Igazán? Vera - /íídithez/ Gyere föl holnap hatra. Cdit - J<5, de hegy kezdünk hozzá? Vera - Dumálunk, dumálunk, aztán megkérdezlek, hát neked nem l.esz még gyereked? írre te kipakolsz. >dit - Miért én kezdjem? Vera ж Akkor Péter. Péter - Nem, kezdje csak :dit. A nők az ilyesmihez jobban értenek. / gi - ost bizonygattad, hogy nem va fy yáVa! - 16 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom