Varázslat; Q 5913

-УOsaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: •^szter: Csaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: Eszter: Csaba: Mszter: Csaba: Eszter: Mint orvost? Egy frászt! Mint nőt. Sokszor itt vagy három napig, ügy csókolsz, ugy ölelsz, hogy én...mert én sem vagyok fából. Vagy ugy nem kivánaz? De hiszen én feleségül akarlak venni téged. És ha meglesz a pecsétes papir, akkor egyszeriben kivánatos leszek a számodra? Te most is kívánatos vagy a számomra. Hidd el, nagyon, nagyon! Csaba! Én ebből szigorlatoztam, /kis üvegcsét vesz elő a zse.éből és tenyerén mutatja/ /döbbenten nézi/ Brom? Brom» /elteszi/ Most nem tudom, sajnáljalak, vagy utáljalak. Bzeress! /Anyásan megsimogatja/ Nagyon szeretlek, /csok/ /kibontakozva r caukbul/ En még azt a nevelést kaptam, hogy a menyasszony a nászéjszakáig tabu. Mert természetesen csak ártatlan lányt vesztek feleségül. Igen. És olyan biztos, vagy abban, hogy én még ártatlan vagyok? Egészen biztos vagyok benne. Huszonhat éves elmultam és állítólag nem vagyok tul csúnya. Nagyon szép vagy, de nagyon nagyon józan, megfontolt. Van noktek férfiaknak egy jo mondástok. Ejnye, na...! Tudom, mire gondolsz, /nevet/ Nos?