Varázslat; Q 5913

-54­Eszter: Özv .Buzákyné : Eszter: Márton: Eszter: Márton: Eszter: Márton: Eszter: Márton: Eszter: Márton: •^szter: Márton: Eszter; Jo, Le is oltom a villanyt, /a kapcsoluhoz megy, ki­szol, Üzv.Buzákyné után/ Ha mégsem ő, nem vagyok itthon. Senki másnak nem vagyok itthon, /leoltja a villanyt, a magában magacsinálta dallamra du orászva/ Visszajöttél, visszajöttél, hát vissza tetszettél jööönni. /kopognak/ Szabad! /kis ajtót nyit, kintről beszűrődik a fény/ Eszter­kém! A rendőrség, /felgyújtja a villanyt/ Jaj istenem! Mi történt vele? /civilben most is. Belép/ Kezicsókolom. Karambolozott? H 01 van? Él? Mért nem beszél? /finoman kitessékeli üzv .Buzáky nét, becsukja az aj­tót/ Vigyen el hozzá! Azonnal. Követelem. Hiszen, ha tudnánk, hogy hol van... Nem tudja, hogy hol van? Hát mit tud? Valamit csak tud. Mindjárt elmondom sorjában. Azért jöttem. Ne kerülgesse, mondja nyugodtan, erős vagyok. Bocsánat, doktornő, ne vegye tolakodásnak, de ha maga,..izé.ilyen személyes,.hogyiscsak...érdeklő­déssel viseltetik Vukár Ödön iránt, akkor... Vukár üdön? /megkönnyebbül/ Hát róla van szó? Jaj, ne haragudjon, azt hittem, hogy a vőlegényem...Sze­gény Ödön. Mi történt vele? Számítottunk rá.., Foglaljon helyet, gyujbean rá! Nemrég ment el a vőle­gényem. Sötét van, sikos az ut és olyan bolondul ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom