Varázslat; Q 5913

-41erre fölugrik, de csalodottan elhúzza a száját/ özv.üuzákyné: Megkinálha

torn egy kis madártejjel? Most kevertem. Csaba: Igazán nagyon kedvesnek tetszik len-i, de ebéd előtt... üzv.Buzákyaé: 0! Hoho! Hol van még az az ebéd! A mi É

s

zterünk sokszor háromkor, meg négykor kerül haza. Csaba: De hiszen azért telefonáltam. özv.Buzákyné: Én átadtam, szo szerint, ahogy meghagyta, kedv sem. De most a betegeinél van! És akkor számára megszűnt a világ. Mint egy megszállott, vagy szent.. ./bizalmasan augja/ Pedig párttag. Magát nem zavarja, hogy párttag? Csaba: Nem. ut sem zavarja, hogy én párttag vagyok. özv.Buzákyné: Maga? Lackofy Csaba? Csaba: Ipszilonnal, Üzv.Buzákyné: /nyel, sóhajt/ Hát igen, ez a demokrácia, /indul kifelé, de az ajtóból visszafordul/ Nekem semmi bajom a kommunistákkal. Az ünnepjeiken kiteszem a piros lobogót. Engem még egyszer sem kellett külön fi -yelmeztetni rá, mint egyeseket, /bizalmasan/ A szomszédomnak balról nincs is piros zászlója, pedig kartárs. Üzletvezető az önkiszolgálóban, /el/ Csaba: /megmosolyogja, azután észreveszi kezében a madártejet, belekóstol, majd kihörpinti, ulhuzza a száját/ ítul édes volt. Sietve rágyújt, leül, olvasni próbál/ /Hirtelen kivágódik az ajtó, s mire Csaba föleszmél/ Eszter: /beront. Látni, hogy szaladt. Kabátja nyitva, kipirult. Csabához ugrik, aki közben lábra állt, nyakába üorul/ Csaba! Jaj de jo, hogy itt vagy, Csaba, Honnan tudtad, hogy most olyan nagyon szükségem van rád,