A médium; Q 5912

- 57 Varga: Tuïod, ez csak amolyan olcsó, kocsmai bor. De azért talán ez is megteszi. Nagyon finom bor ez t Jobban izlik, mint az apám pezsgői,a burgondi borai ! Da, most már Jéno© bátyám magéról is beszéljen valamit ! Mit csinált, hol járt, amióta tizennyolcban oz utnnk kettévélt ? Var

лa; Hát Richard, a multamról eddig soha om beszéltem az embereknek. De neked elmondom, hogy hol járta®, з miket csinált©®, ha megfogadod, hogy nem beszélsz azokról noha senkinek ! Richárd: Nem, János bátyám ! Hallgatok, mint a *ir! Varga : Talán emlékszel, még kint © foronton megfogadtam az én haldokló i>én s barátomnak, hogy árva kisleányét tisztességgel felneveim! Ezért hát első utam s kisleányhoz vezetett. Ör"kbofogadta®, kivettem őt az árvaházból és ozAta ugy megszerettem, mint a saját gyermekemet. Richárd: tóiért? Hét saját gyermeke is van ? XS££Si azt csak egy mondtam ! De folytatom: A kisleány igen gyenge tüdejü volt, bet igen v tteo ki в lelencházból és nem tudtam, hogy mihez kezdjek, ht rzen a pénze® egy penészes padláazoba lakbérén kivül orvosra пек teilet. Ikkor szerencsémre a peoletárbatalom segi

toégeœrs sietett. Egy dúsgazdag bankár kihasználatlan rdtesadombi villájában beköltöztetett, engem - mint mozdonyvezetőt - állésta juttatott, a beteg Mártikét pedig szanatóriumba vitték, ahol ingyenes gyógykezelést kapott ! Azt hitte®, hogy tüdőbajos és, hogy betegségét az anyjától örökölte, de szerencsére ki©derűit, hogy csak gyenge tüdejü volt, és a gy gyekezeláe eredményeképpen, egészségesen hagyhatta el a szanatóriumot.