A médium; Q 5912

Péter: Kogte r.em Dénes ! De bízom ebben, hogy te épségben visszatérsz ! Bátorig jé bárt.

от. I Meglásd visszatérsz! / A kéolér neg'egyeser átöleli Péter, netán élére áll a felderítőknek, s miközben a százados türelmetlenül topog, társaival együtt elindul a maga lat felé. Alakjukat az éj leple elnyeli. Kerekes Péter az eget kémleli n hold é oen egy felhőbe burkolódzik./ Péter: Az éjöízaki sötét. Az olaszokat most tslán észrevételenül aegköeetithotik. Ho Isten velük van, talán sikerül nekik! / Kis szültet. Siri, idegtépő с end. Mindenki fesz Elten figyel. Moot hirtelen élesen felüvült az ellenség irányából egy gépfegyver. A katonák némán йв"zen «пек. Mégy egy-két sorozat hallatszik, azután ném-i csend./ M száz»dos

: / Kis szünet után / Az Istenit neki! - észrevették őket ez olaszok ! i-éteri sajnos, igen ! Mindet várható volt. / A száz dos boo zus tekintetet vet Kerekes őrmesterre. Most a földaáncok mögül elkuazik a három relderitő, akik a sebesült ká ^ lárt vonszolják. Kerekes Péter 0 barátjához rohan, letérdel hozzá, fejét ölébe fekteti./ Péter: Dénes! Jó barátom ! Szólj, hallssz-e? / A káplár felnyitja a zcaeit/. -.éne s

: / Elhaló hangon / Péter, Péter ! Ne felejsd el BT Ígéretedet ! Fogad gondjaidba az én árva gyermekemet! /Erőlködve fel ak r emelkedni, de feje erőtlenül hátrahanyatlik, h aztán megveweglik ée nem MWdiÜ többé. A katonák leveszik fejükről a sapkájukat. Péter szomorúan nézi, majd örökre lecsukja barátja szemeit. A százados türelmetlenül toporzékol./