Kancsal istenek; Q 5909
Hevettea, Mert azt gondoltam» sebaj» telik a pályadíjból akár két uj öltönyre is. - Amikor útközben olyan nónkü sok ideig nem akart az a vörös lámpa kizöldülni - mert egymásután özönlöttek a külföldi autóbuszok - akkor is nevettem. Azt gondoltam» nem baj, majd ülök én is nemsoricára ilyen elegáns autocarban, és utazom külföldre, és világot látok» és ... Nohátl Bzek már csak elég józan gondolatok ? Horn ? BÁLINT » Meglehe tősen, ügy látszik» kezded végre normálisan látni a dolgokat. ISTVÁN» Elég különös. Ha tekintetbe vesszük» milyen abnormálisan boldog vagyok. Nagyon boldog. Kimondhatatlanul» végtelenül» elképesztően boldog. Enyém a világi Enyém a világi - He haragudj, Bálint ostobaságokat beszélek. Tudom. BÁLINT /melegen/ s Miért volna ostobaság t Végre is igazad van. Az ország minien valamirevaló mérnöke részt vett a pályázaton. És te nyerted meg. A legfiatalabb. ISTVÁN» Ó, ezért ? Az ilyesmitől legfeljebb nagyképű lesz az ember, nem boldog, /hirtelen felnéz a szemközti házra/ Te, az ablak még mindig sötét. BÁLINT» Nom baj, várunk egy kicsit. - De most komolyan nem értelek. Hem a pályázat ? Hát micsoda ? Akkor mi tesz ilyen nagyon boldoggá téged ? ISTVÁN t A lehetőségek, /halkan/ Bálint, te ismered a terveimet. Az elgondolásaimat. És tudod azt is, hogyan születtek. Nem, nem tudod, mert mindig kinevettél, mikor azt mondtam, hogy ihletből születtek. Pedig igaz. BÁLINT« De István, hát ... ISTVÁN» No igen. Szerinted csalt a költő érezhet ihletet, ha verset ir. . Pedig ereztem ón is. A rajztábla, a körző meg a logarlée között. Lehet, hogy ez másfajta ihlet volt, de nekem mégis ez adott szárnyakat. BÁLINT« Nem repültél valami magasra. ISTVÁN? Igen, éppen ez az. Megvolt a szárnyam, de nem tudtam repülni. Mert minőig azok a "külső körülmények" • BÁLINT« Külső körülmények ?
