Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 64 8 NIETZSCHE megrázza az Alsó szinen az egyik börtön rácsát. Ki akar törni. Vérszomjas tekintettel artikulálatlan hangokat adó, SÁTÁN lekiált az Ördögöröknek: - Engedjétek szabadon pár percte azt az elmeháborodott Nietzschét! Az Übermensch Prófétáját! Az Uj Megváltót! Zavart lelkének sziporkáit hadd szórja az elborult Világ Világosságára! Talán még jobban megháborodik 0 is! NIE23CHE kiszabadulva őrült módon futkározni kezd körbe-kör^á az Alsó szinen. Majd hirtelen előre ugrik. S mintha az efész emberieslget megvetné, oly lebecsüléssel mondja: - Ezeknek az embereknek nem akarok Fény lenni ós fényiéül Ezeket vakítani akarom! Bölcseségem villáma! Verd ki a szemüket! Ismerjék:mag : En & Villám Hirnöke vagyok! Én nem vagyok ember! Én Dinamit vagyok! Fény lesz mind, mit megfogok! Szón lesz mind, mit elhagyok! En Láng vagyok! Ágéi és felgyújtom az egész világot! SÁTÁNÉI ismerőn dörmögi : - De még Éjik milyen gyújtó és égrecsapő pokoli Láng vagy! NIETZSCHE tüzelő, ördögi vággyal szatiráskodik: - Fá/áalmat окоzni^zoknak, akiknek világitok! Megrabolni azokat, akiket tanaimmal megajániékeztam! Igy éhezem én a gonoszságra! Elrabolni tőlük az Eget és az Istent! SATAN uszitva hecceli: - Csak rajta! Igy tovâobt S akkor talán még rajtara is tulteszel I NIETZSCHE fanatikus őrjöngéssel: - Hol azx az őrület, amellyel be kellene titeket oltani? Nagyot ugrik. - Hopp! Megbán! Kövességek jelszavamat: Veszélyesen élni! Építsétek városaltokat a vulkánokra! Éljetek háborúskodásban! Mindenkivel és raggatokkal, az egész világgal! Legyetek rablók és hódítók, amèg csak nem lehettek uralkodók és[bitorlók! A legerősebb és leggonoszabb szellemek vitték efdig"leginkébb előre a^ emberiséget! Mindig felgyújtották újra a kialudt szenvedélyeket! A Birodáalmat vasingbe akerom szorítani l Es a kétségbeesés háborújára kihivni! Dölyfös gőggel veri a mellét: - Csak velem kezdb'Hőleg vannak újra Remények!