Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 21 KRISZTUS: - Tévedsz Sátáni A Csábítás fája méltó sorsára jutottl Földalatti férgeid martaléka lettf Te az ÉLET IbJAT vágtad ki és hoztad el nekeml S jó, hogy itt van! A Paradicsom elbukott gyermekei nem ehettek e fa gyümölcséből. Holnap ón az Örökélet zálogaként fogok függni rajta... SATÁK csalódott bosszúsággal vág közbe, hogy Krisztus fölé kerekedjen - De ugy ős s setörlek rajta, hogy emberi fomrnád sem marad! Szétzúzom nagyratörő vágyaidat! S azt is elfelejted, hogy honnan jöttél ós ki vagy! KRISZTUS ráborul a keresztfára és átöleli azt elfogadása jeléül. Megcsókolja. ós megszilárdultán, mint egy győzhetetlen fegyver birtokában álló harnos szegül szembe e Sátánnal. Dicsfénytől sugárzó arccal jövendöli meg neki: - Sötétség szelleme! Ez a fa királyi jelként fog ragyogni az Agykoponyák hegyén! Rajta kapod meg halálom pillanatában a hatalmadat megtörő halálos sebet! SATAN a legyőzetés rémületétől tomboló dühhel mutatja be Krisztusnak előre a megkinsását és keresztre feszítését. - Királyi jelként ragyog?! Hát akkor már most megmutatom Neked, hogyan gondoskodtam én a Te méltó kjfeályi jelvényeidről! Ezek nem a ruhádat, hanfm vérbenusző meztelen testedet fogják égetni és ékesíteni! Gondoskodni fogok dicső fölaagasztalásodról és Királyhoz illő trónfoglalásodról, ha még mindig Dávid Fiát akarod játszani, mint Jeruzsálembe vonulásodkor I ÜRDÖGHOHÉROK a Sátán jeladására a Középső teraszra ugrálnak. Es a kin .óeszközökkel végigcsinálják Krisztus megkinzatását. OSTOROZOK felváltva előbb vesezőnylábokkal, maj d^ ^vaskappó

s kötélostorokkal pá»osával verik a Keresztfát, mintha annak kinsóoszlopán függne Krisztus. PRIBÉKEK szintén párosával а pyxjcjt nagy kovácskalapácsokkal verik az óriási szegeket a Keresztfába a kezeik és a lábak helyén. Egyik hóhér a töviskoronát teszi a fej helyére. A másik meg hosszú nádszállal veri aráé SATAN rárivall Krisztusra az ostorozás ós ütlegelés alatt: - Hallod az ütlegek suhogását. Eszel az ostottral űzted ki egyszer a templomodból kufárjaimat. láo3t ón űzlek ki vele a világból! Letépek Rólad minden rongyot! 3 emberséged csúfságára fölfeszitelek a keresztre! KRISZTUá A földön elnyúlva vonaglik, mintha csak érzené az ostorszáat. A kalapáoszunogásra pedig kínosan mej-megrándulnak kezei, lábai. Aroát elönti a vórverejték. Láztól gyötrőtten leveti magáról a palástját. SATAN a vérbenuszó Krisztus halálravált, rámült zihálálát elgyengülésnek véli s nekibátorodottan ugrik fel. Kiragadja az egyik Ördöghóhér kezéből a lándzsát és a Keresztfába szúrja az оldal

s zurás t jelképezve. Paláfctjnt а lándzsára akasztja ós győztesen áll а keresztfán, miközben Krisztus felé üvölti: - Látom kivert már a gyötrelmek láza. Ledobtad magadról a palástodat is. De én saját fejedelmi palástommal ajándékozlak meg. Fogadd el tőlem királyi palástként! Ne reszkess ugy! Ez majd a Pokol melegét boritja remegő, elgémberedett tagjaidra. E lándzsával pedig én adcm meg a kegy elmedöfést neked, elhagyatott Isten Fia!