Tündöklő jellem; Q 5907

Lola; Igen, fel is Írom magamnak Ide, л mappám szélére, hogy mindig a szemem előtt legyen. így ni! És mikor tartjuk a legközelebbi leckét Imre: Azt hiszem , az lenne a legcélszerűbb, ha reggelenként egy fél­órával korábban Jönnénk be; igy senki sem köthet beléíík. Kost pe­dig megyek vissza, mert még hozzáa sem fogtara a mai munkámhoz. Lola: Hát nem várja meg Eudi bácsit? w w Imre: Már nem aktuális. Az iratokat ne említse előtte, kér lenne újra felbosszantani. Majd én elintézem. Viszontlátásra! /А borítékot a belső zsebébe teszi és kimegy/ Lola: Viszlát! Függöny. « 3. К t P Szín : Iroda. A~szinen négy Íróasztal áll párosával összerakva. Az egyik asztalnál Kunsági ül, a másik asztalpár egyikénél főthné dolgozik. A jelenet köz­vetlen folytatása az előzőnek. Imre /bejön, a Kunságival szemközti asztal felé tart/. w. fóthné: Mi újság? Beszélt vele? Imre: Még nem jött be. Kunsági: Az csak természetes! Fantasztikus, hogy mit lóg ez a csibész havi 4000-ért. üéthné: Ka hallja! Valnraibőljélnie is kell szegénynek! Ha folyton itt bent ülne, hogyan teremtené elő a másik*4000-et? u Imre: he'legyn már ilyen rosszmájú, kedves Tóthné kartársnő! Ahhoz pél­dául mit szól, hogy tegnap felforgatta az irodáját a Pantoplex­akták miatt? A kislány mondta. Ióthné//Caufondároöan/: Amit pedig б mond, az aztán meg van mondva! Kunsági /felkapja a fejét/: Но jó, tegyük fel, hogy igazat beszélt a cicska. . . Imre: Cicuskal Egyáltalán nem csodálkozom, hogy el van keseredve szegény. Tőthné: $án csak nem a lelkibánatát hallgatta mostanáig, ranga elveszett bárány ? Kunsági: Hagyjanak már szóhoz jutni! Mondom, teszem fel, a titkárkisasz­szony,vagy mi a szösz, igazat mondott, akkor is mit bizonyit ez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom