Látogatás; Q 5906

•ét rendeltünk, rágyújtottunk, jólesett kinyújtani az ülések közé gémberedett lábainkat* A kávéfőző-nő egyszerre több kart kezelt* A gép megnyugtatóan sisteregte ki a forró feketéket, ütleg gőzéből még ránk is jutott a csőszén kivül* Ránk is féri* hideg őszi este volt* Aztán egyszerre minden elromlott* Az clkinzottá ráncosodó arcot reszketeggé váló kéz egészítette ki* Egy kis kávé kiömlött, még meg lehetett volna menteni egy yors mozdulattal a csésze tartalmát* De valami elszakadt* A kisasszony reménytelen remegéssé vált, élete ingatagságát már nem tudta elrejteni előlünk* A kávé most már gátlástalanul zuhogott a földre, bem állt útjába az emberi fékezniakarás* ömlött, kihűlt nagy fekete könnycseppekkónt hullott a szürke padlóra* Majd az autóbusz tovább indult, hogy fénycsikot húzzon a fokete éjszakában, hogy magunkkal vigyük a kudarc omlókét* A megtorpanást* Ültünk a süppedő bőrűié sokon, roskatag, lehajló öreg faágakat zavartunk fel csendjükbe burkolt magányukból. így történt* Ha egyáltalán törtónt valami* /íáorily kiveszi a papirt a gépből, letakarja az Írógépet, tükör elé áll, fésülködni kezd*Kessler rendbe tesz néhány iratköteget az asztalán,feláll, olkattintja a ventillátort, nyakkendőt köt, zakót vesz, moreven meghajol Marlly előtt* Morily kis fejbólintással viszonozza a köszönést, ós Kessler után kisvártatva lassan elhagyja az irodát* Sötét lösz.Világcsodáékor a szlnpád másik oldalán vagyunk* Késő este von, a színen egy utca* Egy járdaszegélyhez közel egy lámpaoszlop* Marily háttal áll a közönségnek, esőkabátban, szorosan meghúzott övvel* Vállán hosszan lógatott táskáival , zsebretett kézzel* Mellette a közönség felé fordulva Kessler, kigombolt felöltővel, esernyőjére támaszkodva* Koős, ködös,őszi este*/ KEDBIaBSi Mondjuk cl agymásnak, hogyan jutottunk cl idáig Marily ?