Jégvirág; Q 5904

- 4 ­mértékünkkel mérni.Furcsán hangzik, de igy van:hatalmas, erős, okos, megbizható, ha a munkájáról van sző.Bizonytalan, erőtlen, megbízhatatlan, ha a magánéletéről van sző.És talán hiu is.Nem szívesen mutatkozik meg egyszerűen embernek. A tudós eluralko ­dott raj ta.És kinek van igaza ? A tudósnak. Az ember nem sajá­títhatja ki a tudóst önös céljaira. És hiába, nála a kettő nem megy együtt.Külön utakon járnak./ A beszéd folyamén egyre fá ­radtabb lett./ Nell s /feláll, könnyedén / Na látod ! Éppen ezért. Nem szabad butasá­gokra gondolnod.Meg fogsz gyógyulni , és ... Klára :/ belevág / Majdnem biztosan tudod Nell, hogy ez nem igaz...De most nem rólam van szó.Róluk. Ádámról és a gyerekekről.Mi lesz velük ? Már alig vártam, hogy ezt megbeszélhessem veled. Nell : Jó. Beszélgethetünk drágám, de ne itt. A szobádban. Te lefekszel, én az ágyadhoz ülök és hallgatlak. Klára : /könyörögve/Nem, ne vigyél a szobámba...ugy irtózom attól az ágy­tól. Miért kényszeritetek, hogy örökké feküdjek? Nell : /nyugtatva / Mert gyenge vagy és pihenned kell. Klára : /Nell keze után nyul, magafelé huzza / Gyere közelebb...egészen közel, fáraszt a beszéd. Nell s / zsámolyt hoz, arra telepszik, térdeit átfogja és figyelmesen, nagyon gyengéden néz fel a húgára/ Klára : /hálásan / Köszönöm. És most figyelj arra, amit mondani akarok... Nell : Hallgatlak. Bár meg kellene tiltanom,hogy megerőltesd magad. Klára : /szelid gúnnyal/ A tilalmak ideje lejárt. Sok mindent meg kellett volna már tiltanotok nekem. Nell : Megpróbáltuk, de te kinevettél.És mi hittünk neked.No lám -mond­tad- már két orvos is vigyáz az egészségemre, sose halok meg ! Klára : Mert nem akartam a halálra gondolni. És most is ugy érzem,mintha ez az egész, csak egy rossz álom lenne.Élni akarok. Nekem nem sza­bad meghalnom.El is határoztam, hogy megmentem magam számukra. Nell s / pillanatig némán, döbbenten nézi, aztán vidáman/Na látod,ez már okos beszéd, ezt már szeretem... Klára : Nell, drágám, akarsz e segiteni nekem ? Nell i Hogy akarok- e ? Mindent meg teszek érted, amit csak kivánsz ! Klára : Oh, milyen jó vagy, köszönöm. Tudtam, hogy számithatok rád.Meny­nyire szeretlek./megfogja nővére kezét és a szivére szoritja/ Kérlek, esküdj meg, de most azonnal...esküdj,félek, hogy még meg­gondolod. .. Nell :/pillanatig, némán, baljós tekintettel kutat huga szemeiben,az ­tán nyugodtan határozottan mondja/ Esküszöm. Esküszöm,hogy et-

Next

/
Oldalképek
Tartalom