Jégvirág; Q 5904

- 15 ­II. felvonás. Történik hat hónappal Klára halála után. Szin ugyanaz. Tél van. A hall hatalmas ablakai jégvir^gosak. Nem lehet a parkra látni.A szinen Ádám, Nell és Ida néni van.Ida néni. teát tölt,az asztalon rakosgat.Ádám a nézőnek háttal áll, az ablakok előtt .Nell a szobanövényekkel bibelő­dik,láthatóan idegesen mozog. Fogadó ruhában vannak öltözve. Ida néni : Nagyon hideg van. Csupa jégvirág az ablak. Rossz, hogy nem le ­het kilátni.Maja kisüt holnap egy kicsit a nap. Várom, hogy le­olvadjanak.Nem csoda, hogy igy pompáznak nálunk bent, kint hi­deg van. Szólhatnál Ádám a fűtőnek. Megfagynak a vendégek. És ihatnátok egy csésze teát, ha enni nem is akartok. /nine s vá­lasz /Kiváncsi vagyok a hideg tálak sikerére. Mostanában az a divat, hogy megrendelik valahol Pesten, és aztán az agyondiszi­tett és össze-vissza izesitett csodái a gasztronómiának senki ­nek se kellenek. / csend / Hát én ilyesminek nem tenném ki ma­gam ! Először,idegen tollakkal nem szeretnék ékeskedni,másodszor, ország-világ tudja,hogy a házat én vezetem és ami itt asztalra kerül, minden kritikát kibir. Ádám : /ujjaival követi a jégvirágok vonalait, szinte szeretettel si ­mogatja meg a dermedt ablakokat/ Jégből virág. Jégvirág. Ki hinné, aki nem láthatja, pld. a trópusokon, hogy a dermedt fagyból, a jégből is vir^g fakad ?....Jég és virág, nem furcsa? Ida néni : Az én hideg tálaim is oljran pompásak , mint a nyilő virág. De jók is, azt meghiszem. Remélem egyetértetek velem ? / csend / De mi lesz, ha én már nem leszek ? Veronikával semmire se men­tek. Jobb ha be se teszi a lábát a konyhába. Hogy Klára milyen ügyes volt ! De ez ? Antitalantum a legjavából,afőzést ille­tőleg. / csend / De ugyan mihez is ért ? Van fogalmatok róla ? Mert nekem nincs. / rumot, citromot kekszfélét hoz áztán leül/ Mi van ? Mi történt ? Nem valami ragyogd hangulatban várjátok a vendégeket. Nell : /csinos, de rendkivül egyszerű.Ö sohasem akar hangsúlyozottan szép lenni. Zeül teázni. / Ida néni, te vagy a világon a legis­legboldogabb ember. Ida néni :/meghökkenve, mintha valami nagyon kényelmetlen dolgot mondtak volna neki/ Én ? Szent Isten IHogy én ? Mitől lennék én a vilá­gon a legislegboldogabb ember ?/ a teáscsészét szájéhoz emeli, de Nell válaszára, a levegőben marad/ Nell i /kurtán / Mert ilyen vagy !

Next

/
Oldalképek
Tartalom