Vártunk valakit; Q 5903

21 к» nekiszáll a torkodnak, őrsi © drága hóJL yet, aduig örülj, tttig bolaog vagy, •aort ez az eb megölhet! • ittál Van, vad, vab, vah, vahl aenydurög majd a hangja, é* &ttivoame földbe bujsta ki ngntisá hail ja... ksztori /aki végül atUijß

tfciôDil bakapozolOdott a játékba/ Ali ji Hiszen én wi la i««»rasa Zugukat ! áéámi .üobogynom! »géma ueiutáo velünk volt! *ztert tt'r urcií AZ urn! e nem ivott velünk! Hiába kínáltam, nem fogadta ül! Attila

î m akármit tiomflfHr maiénak, csak azt feleltei A dáms /beállva a pózba/ Uj nyár, aj i urüőruba! asz ter « olvodoki «» égy plakát! Vakt Hát persze! Aaga akaratlanul jót tett velinki réeztvett egy baráti ivásza tunken, mely normális esetben verekedéssel szokott vé&aődnl» lim fogadalom lett a vé&a* bester« u, milyen mulbtoágoa! Ив miféle fotadalom? Attilas ke laost ОСУ ál talán aaa fontom! Ádáföt A fon toe az, hogy ni már régen iaaerj.-.u » t! -.-J-^-v i;í ismeretlen ieraerőe, Vénusz, akit tévedés ből biztos valami földi névre kereszteltek, fogadjon el az egyszerű halandók fiaitól egy pohár nektárt a szent pillanat örömére, melyben oegálaodott találkozéztmk a való eoigok «arába lépett.•• Vak« /nevetve/ Állj, Arlecchino, a kisasszony már szédül! -zówdi engedj« meg, hogy e iure a, de fölöttébb figyelemreméltó találkozón alkalmából meghívjuk egy pohár italra,,» « «ruft l&en, itt а косима»», Idáai Itt van ez о zzomorunevU venoéglö, i»«r«ey tanuja sok évi álmudazáeuBknak, atlynak ЬЛае, a királykia«! «* aony, ш* belépett életünkbe! > dnzteni ü, ée 01 és volnék/ Vuki lia nem tévesztett utat a szóvirágok között, meg lehet győződve róla« hea, kimmaaeeyl