Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 6 ­Mária: /hirtelen vidámsággal/. Nem baj. K^dd el, igazán nem fontos. M„st csak az az egy fontos, hogy ti megjöttetek, a legkedvesebbek és legalább egy hétig nem mehettek el. így a vihar meghozta nekem a hosszú együttlét örö­mét és megvédett sok közömbös ember fecsegé­sétől, Magdaj /nagyon melegen/ ^n is örülök. Legjobban annak, hogy sokat lehetek veled. De kissé félek. Máriaj Joetói? Magda г /zavart/ Joetói, a hó és a hegyek varázsától, önmagamtól. Félek mindentől, amit tulajdon­képen kivánok. Mária: /nem kérdésként/ Nagyon tetszik neked. Magda: Sajnos, több ez. Szeretem. Mária: Igyunk valamit. /Tölt./ Joe jó fiu. De vi­gyázz. A nagy tempót szereti mindenben. Autóbank italban, életben, nőben. Egy villa­nás és Joe már nincs sehol. Elszáguldott, talán csak egy pillanatra, hogy virágot hoz­zon neked egy távoli rétről, - vagy örökre, mert az első utkanyarban kitörte a nyakát « vagy líivina temette el egy zergecsapáson. Veszélyes ember.- De igyunk vegre. /Koccinta­nak, isznak, Mária mohón, Magda alig érintve poharát./ Magda: Tudom. Erős, őszinte, vidám, Igazi férfi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom