Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 43 / Péter: Artúr : Joe : Artúr: Mária: Mária : Ferenc : Artúr: Joe : Péter: Addig is igyunk. Számomra tul gyors a tempo. Számomra nem /isznak/ / Balról a három asszony jön, jelmezliket egyformaazinü bő köpeny takarja. Megállnak a férfiakkal szemben. Középen Mária, tőle jobbra és balra Magda, Laura/. / A férfiak is ösztönösen egymás mellé sorakoznék. Egy pillán; tig csendben nézik egymást, mérlegelő pillantással. A kép szembenálló vivókra emlékeztet, tartásuk önkéntelenül ünnepélyes és feszült, mint akik érzik, hogy most valami szokatlan és talán vegzetes játék indul./ /feltalálja magát, meghajol, a másik három férfi egy másodperccel később/ Hölgyeim! /Laurával és Magdával egyszerre viszonozza a köszöntést/. Uraim! /Merevségük feloldódik, Mária előrelép/ /köpenye ujjából büvószpálcát vesz elő és magasra emeli/ ьп, mint e múltbeli ház reg eltávozott úrnője /a férfiak, amint pálcájával sorban rájuk mutat, gépies árnyalattal/ édes kedves tündére boszorkánya