Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 38 ­Éppem ezert a legtöbb férfit izgatja. ­Ne felejtsd, nimfa vagy ma, aki a görög ligetekből erretévedt, édes kok eg alól, miért ne lássák a melled meztelenül ­majdnem? A harisnyát vesd le, a bőröd a lábadon is hibátlanul fehér, ezt még jobban kiemeli, ha vörösre fested a kör­möd. Latom, erről nem feledkeztél meg. Helyes. Már az óegyiptomiek is szerették ezt. Nagyon kifinomultak voltak a szere­lemben. - Képzeld el ezeket a vörös körmöket - azaz, te inkább ne képzeld el. - Most még a szoknyát feljebb, kevés­sel csak, annyira, hogy ha leülsz, nem is látható, csak sejthető legyen a terd felett, de legalább arasznyi meg a com­bod fehér es kedves vonalából. így. Kész. /tréfás rémülettel szivehez кар/ Úristen, mit tettem. Ezért elkárhozom. /kicsit ijedten, de egyre elégedettebb mosollyal nézi magát a tükörben/ Sikerem lesz? /mosolyog/ Persze, kis majom. Nem leszek tul meztelen? Egy szép nő sohasem lehet tul meztelen. /valahonnan zene hallatszik, lágy olasz dallam/ /boldog izgalomn.al/ Szeretem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom