Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 25 ­Fantazmagória. /Не m figyel rá/ Minden uj városba remeny­kedő izgalom ni érkezett, fig elt, kuta­tott, keresete, pár napig, azután elked­vetlenedett a hajszolta magát és enbem tovább. Most pedig... Most pedig? Csak itt akar élni, A hegyek között, ebben a házban. Szinte vártam, szemembe­vágja, itt kell maradnia. Mert talán ideérkezik valaki, messziről, /lassan hinni kezdi/ Szerencsetlen Maratom. Itt akar élni, regi házukban, ahol 8Z№ letett, gyermek volt és élt, mig fele­ségül nem vettem. - Ez az utolsó remenye! /megérti/ Akit keresett és nem talált meg, talán keresni fogja őt. A városban, a hegyek közt, a házbsnf ahol régen szerették egymást. Sejted, hogy kit vár? Ez a legrosszabb. Semmit sem tu^ok róla. 1 : f­C&ak annyit, hogy az én asszonyom őt várja, kétségbeesetten es reménykedőn. ü>& megerkezik egyszer. Tudom. Mária is tudja. /összerázkódik, igyekszik fölényes lenni/ Erő van az őrültségedben. Pillanatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom