Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

E rzsi: Lazarits: Selibánné: Lazarits: Selibánné: Selibán: Lazarits: Selibánné: Lazarits: Selibán: Lazarits: Selibánné: Lazarits: Selibán: - 51 ­rakat épitettünk volna ott, számításba vehettük volna az uralkodó szélirányt, és most nem lenne annyi krákogó meg hurutos ember. /Selibánnéra tekint/ Elnézést, hogy annyit beszéltem, de ebben követte el Horthy a legnagyobb mu­lasztást. Milyen mulasztást? Egy pillanat, kisasszony, mert az édesanyja akar valamit kérdezni. Mikor kereste az a férfi a fiamat? Aznap este volt, mikor a doktor urat az Irgalmas kórház­ban hagytam. Hézze meg azt a családi képet a feje fölött. Miről beszéltek? Egyik se volt, ámbár mintha a legidősebbet balról formáz­ná kicsit. Nem mondott semmit, nem hagyott üzenetet a doktor úrnak? Nem, nem mondott semmit. Csak azt kérdezte: itt van? Mon­dom neki erre: nincs. Azt mondja, köszönöm, és elment. Mondhattam volna neki azt is, hogy menjen az Irgalmasok­hoz, keresse ott, mert hogy a doktor úr nem jött haza lefeküdni az Irgalmasoktól, abban én biztos voltam. Miért? Mert annyi volt ott a sebesült, akiket összeszedtek a Parlament előtt. Ferenc kereste. De ha a doktor úr bátyja volt, mért nem mondta azt, hogy ez és ez vagyok kérem, ezt és ezt üzenem a doktor úrnak? ügy van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom