Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 45 Wirt: Fogd össze, Selibán, fogd össze! Selibán: Mégis úgy gondoltam, és erről a nagyfiam is meggyőzött hogy aki fegyvert fogott, az nem jobbitani akarja ezt a rendet, s ezért dogmatikusként, szektánsként bántam el a legkisebb fiammal, aki felkelő lett. De eljutottam a másik végletig is. Odáig, hogy minden elégedetlennek, még az osztályellenségnek is, van valami igaza, mikor bennünket, volt vezetőket kritizál. Wirt: Miben? Selibán: Mindebből azt a következtetést vontam le a magam számára, hogy én a továbbiakban alkalmatlan vagyok politikai közszereplésre vagy vezetésre. Tréfálsz? Sajnos, nem tréfál, még büszke is erre a struccpolitikára. Strucc? Hát legyek atrucc! Mi mégis azt szeretnénk, ha Józsi bácsi lerázná a fejéről a homokot. /ingerülten/ Nem tudom lerázni, Ferkó, mert egy homokbánya van rajta. Erre a nyilatkozatodra nem számitottam. Játsszam meg magam előttetek, hogy ilyen és olyan okos vagyok, ilyen és olyan tisztán látom a dolgokat? Semmit se látok tisztán, nem látok ebből kiutat. Józ

sa: Ha maga ajánlott engem a pártba 43-ban, akkor nem maga mondta ezt a szöveget. Selibán: Tizenhét év telt el azóta, fiam, meg egy hét, vagy anynyi se. Moravcsik: Wirt: Selibán: Józsa: Selibán: Moravcsik: Selibán: