Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 4-2 Selibán: Selibánné: Selibán: Selibánné: Selibán: Moravcsik: Selibán: Józsa: Selibánné: Moravcsik: Selibán: Wirt: Selibán: Wirt: Moravcsik: Nem is örülsz nekem? Ilyen jó kedved van? Beválasztottak a munkástanácsba, mama, és különben is, nem lehet mindig rossz. /örömmel/ Nézd csak, Moravcsik! Á, a kis Józsa, és... /elhallgat/ őrülök, hogy nem kerültetek el, /sorba kezel mindegyikkel/ és meglátogattatok, /feleségéhez/ Hoztam az üzemből krumplit, üssetek össze valamit gyorsan. Szó se róla! Sehová se menj, Eléna, nem azért jöttünk, hogy kipusztitsuk a kamrátokat. Mi újság nálatok odalent? Küldöttségbe jöttünk, Józsi bácsi, tájékozódni, hogy mi van idefenn... és követelni, ha kell. Aimegy/ A pártközpontba megyünk, gondoltuk, téged is magunkkal viszünk, mint régi nagyját városunknak, /a harmadik társukra tekint/ Őt is Pesten szedtük fel. Aésőbb/ Hivtuk Delegit is, de amint meghallotta a neved, visszalépett. Ti nem voltatok jóbarátok? Egyáltalán nem! De azt hihették rólam egyidőben /magyarázóan/, ű is a pártközpontban volt, mikor Ferencet elvitték arra a hosszú kihallgatásra. Mi van Ferenccel? Mondta, hogy találkoztatok odabent, őt is rehabilitálták. És visszavették a rendőrséghez, mint őrnagyot. Sanyit tudtam róla eddig is. Elég hosszú időt ült azért, hogy egy rangfokozattal elő-