Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 12 ­Imre: Selibán: Imre: Selibánné: Erzsi: Selibán: Erzsi: Selibánné: Erzsi: Selibánné: Erzsi: Boris: Selibán: Boris: Gazsó: Mert akkor már nem volt forradalmi eszme, papa, mert ak­kor már a protestantizmus volt a forradalmi, a keresztény­ség "revizionizmusa". /a nővéréhez/ így van, Zsóka? Ejha! /kedve sen a fiához/ Te aztán jól kiigazítottál kö­szönés helyett. Jóreggelt, papa. /átöleli és megcsókolja a nővérét/ Van valaki a fürdőszobában, mama? /semmit sem éreztet vele/ Siess, mindjárt hozzuk a regge­lit. Mi van a gyárban? Ma megyek be először. Először? Mit csinált volna ott? Ott lett volna. Elég nyúzott vagy, lányom. Nem aludtál az éjjel? /hosszú szünet után/ Megint úgy vagyok. Azért jöttem haza. Be ezt ne árulják el senkinek, mert hátha... megint. /Csengetnek./ /jön be, gőzölgő teáskannával/ Az a kisbajuszu van itt /mutatja, hogy milyen a bajusza/, akinek a múltkor leta­gadtatta magát. /ingerülten/ Most is tagadj le neki. Vagy mondd azt, hogy azt üzenem: nem vagyok itthon. Csudára kioktat ma engem mindenki. Olyan butának néz, hogy ezt mondom? /lép be Kati háta mögött, egy 40-50 év körüli, nagyon nyá­jas ember. Még az ajtóban meghajol Selibánné felé, aztán Erzsihez/ Gazsó... /nyájasan és hosszan mosolyog/ Kolegák lennénk a kedves papával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom