Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

Kati: Selibánné: Kati: Selibán: Selibánné : Boris: Selibánné: Selibán: Boris : Selibán: Kati: Selibánné: Selibán: Selibánné: Selibán: Selibánné: Selibán: Selibánné: Azt képzeli, hogy szerelmes vagyok a sógoromba, azért, mert ha egyedül vagyok, fel-felsóhajtok Miklós után. Ha nem birsz magaddal, menj el vért adni, aztán megnyugszol. El is megyek, mama. /elindul fölfelé; az apósához/ Megnézem a pengét, papa. Te minek keltél fel ilyen korán? Korán? Mindjárt nyolc óra lesz. Különben se tudtam aludni, a lövöldözéstől, meg ettől a /kimutat az ajtón/ csikorgástól. Hiába néz igy rám, nem én találtam ki, hogy Selibán elvtársnak babája van. Mid van teneked?! /legyint/ Babám az van, de pengém az nincs! /Csengetnek./ Majd én beengedem. Aimegy/ /kiáltva/ Kati! /hangja/ Mindjárt, papa. Bemész a gyárba? Be. /később/ És ezt a lányt is magammal viszem, hátha hall még valamit, amire felkészülhetek. /csendesen/ Ferenc telefonált, hogy biztonságban vannak a gyerekkel együtt... Magda szüleinél. Tudom, /felsóhajtva/ Ez a Mária M agdolna fogja tönkretenni a fiamat, majd meglátod, /gyanakodva/ Honnét tudod, hogy ott vannak? Te mondtad az este. Nem? Én?! Nem is láttalác aztán, hogy lementél az utcára. Hol