Kísértetjárás; Q 5895

Gáoorffyné

: /Megütközve./ Кi beszél itt a szeretőiről? Bár ez lenne az egyetlen problémám vele! /bűnösen toppant./ -i'.rt.sd meg végre, engem teljesen hidegen hagy, ha szeretőt, vagy szeretőket tart magának! Legyen okos, hajszolja a sikert, használja ki a fiatalságát, mert amúgyis namar elszáll, mint az álom! /Lekicsinylően./ Judit lehetetlen teremtés! ...buta, makacs, önfejű! Tisztára megmérgezte a kommunista métely! /Tragikusan./ azt. hiszem, elve szett ember a szamunkra, szent ügyünkről is ug.v oeszél, mintha elavult fogalom lenne! Btelka néni

: /dápitozik./ Ke mondd! Mnnylre elvetemült? Hallat lant...hogy mik történnék az ilyen patinás csaláioknál is, mint a tiétek! /dóhajt./ Ha van túlvilág, szegény boldogult uram megfordul a sirjában! GáoOrffyné

г /Meghátrál./ Na persze, azért nem olyan veszélyes az ügy! /Vállat von./ Mi történhet? Legfeljebb ki tagadom! dtelka néni : /bzitja a tüzet./ Igazai van szivem! Az ilven pimasz perszóna nem érdemel kiméletet! toi sem kaptunk ettől az átkozott rendszertől! Gáborffyné

: /Fölényesen./ Ne félts te engem! Kemény kézzel fo gom a gyeplőt, nem ugrálhat a kisasszony! Azt ne higgye, hogy amiért pénzt ad nekem, már ugy beszéiriet velem, ahogy akar! /bűnösen./ Képzeld!.., rongyos Kétezerrel nenceg! Kétezerért adta el magát a vörösöknek! dtelka néni

: /Irigyen./ Kétezerért?!... ez nekdd rongyos fizetés?! böhi

s zen...már kimondom, ha kigonűoltam! ... azt csodálom, hogy állásban van!