Tékozló; Q 5894

26. o^z ut

can,mindent ellenőriz,a mivol a világ nom borult fel, minden ugy maradt,ahogy az este hagyta»visszabújik fészkébe. Lentről a Hév füttye hallatszik,

s a diadalmaskodó fénnyel együtt erősödnek a neszek,zajok,felébredtünk,Felébredtünk és ' örülünk а л uj napnak, ügye kedvesein? Mária: /rövi szüiot utan/Igen. István: Hát ezt lesem meg oly gyakran/hajnalonként.Tanulom az életet, és nagyon csodálom.Tele azivtam magam á csodával, a mindég megujuló csodával,ugy érzem ón is újra tudom teremteni a világot, megfej tettei.': titkát,a amikor el akarom mondani a magam nyelvén,hogy mások io örüljenek,mint én,megbukom. Mária: Hát ezért marad mostanában annyi képed befejezetlen? Istvá n: Igen,ezért. Mária: De hiszen jók,szépek a képeid. Istvá a: /kissé lemondóan/Valóban minden a helyén van.Kompozíció,forma, rajz,szinek,kifogástalanok. íária: /közben nézi a falhoz támasztott képeket/Ha látod,te sem tartod a régi képeidnél rosszabbaknak az ujakat. István: hosszabbaknak nem,de jobbaknak sem,És tudod,ez nem elég.Leglább i

g nekem nem elég.Az életem gazdagabb lett három éve,boldog vagyok/

s ez nagyszerű érzés. Mária : /odamegy Istvánhoz,kát kezébe fogja arcát»megcsókolja/Köszönöm István,te olyan jó vagy hozzám,a azt hitzem,ugy érzem/én i« egészen megváltoztam. István: Mindketten Mária,de a művész ezt szeretné kif jezni.Tovább kell lépnünk a tegnapi önmagunknál,Többet sejtek a világból mint tegnap»másképp látok,érzek,azt mondhatom v lahogy teljesebb lett az életem,

s ezt el kell mondanom./hosszú szünet után/ Szeretném. Mária: De hisz amit eddig csináltál,az szép,tetszetős,sikeredi voltaJi,miéa b gyötrőd magad.Boldog vagy»mondod,

s nyugalmad mégsem az igazi nyugalom,türelme

tien vagy. Is tván: ügy érzed veled is? Mária : Oh dehogy.Senki sem veszi ezt észre. ,n is inkább csak sejtem, érzem./hosszabb szünet után/És attól félek,hogy ez nem egyszerűen a művész türelmetlensége,nyugtalansaga. István: /auá ablaknál ,.11/Be hid J .-ria. /örömmel,hogy nem kell ezt a témát folytatnia/Nézd,hova siet