Zátony; Q 5892

-51zeli hozzátartozó temetésén a mélybe eresztett коporsó hantolása ért volna véget. A lépcsőházon át Fejesné Közeledik. Andris után nyitva maradt ajtón belép a lakásba. A szobaajtón kopogtat. Kapásné gondolataiba merülve nem hallja. Fejesné ráköszön. / FEJESNÉ Jó estét. KAPÁüNi, /a hangra összerezzen. Amikor meglátja Fejesnét elmosolyodik, végigsimit homlokán, mintha megzavart gondolatait akarná messzire kergetni/ Megijedtem. /Hevet/ Í Tesiék, beljebb. /Mentegetőzve/ Még nem vagyunk egészen rendben, /szolgálatkészen a baloldali Kagylófotelt Fejesné felé fordítja/ Ide tessék. FEJESNÉ /szikár, korán Öregedett asszony. Simán hátrafésült világos barna hajának SOK szála töredezett. Arcszine fakó, a szemek alja árnyékolt. Mozdulataiban és modorában van valami könnyedség* Hosszú betegsége és lelki válságai • \ " . • előtt az átlag nők közé tartozott és a jelenleginél jobb /letkörülményei lehettek/ Tudom. Tudom. /Leplezetlenül körülnéz a lakásban/ Az ilyen nagy változás nem könnyű. /Először rátámaszkodik, aztán beleül a fotelba/ Szép lakás, autó, nemcsak öröm, de gond is. A lakást is, autót is törleszteni - ha jól is кегевпек - megérzi az ember. KAPÁSNE /Kicsit szégyelli Fejesné előtt az ő jo^b életkörülményeiket. üzerényen mentegetőzik/ Sándornak három évi