Zátony; Q 5892

-33és boldogan акагип* élni ... igen, ... nagyon boldogan. ZöÓKA /egyszerűen. Katica gondolatait nem tudta Követni/ Az én világom az üzem, a prés és /а рагкга mutat/ ez itt, aaiig /azt в erette volna mondani, amig férjhez me

by, de szégyenlősen magába fojtotta egeket a ezavaKat/ KATICA iz üzem az enyém is. De nem ugy, ahogy ma van. Lerombolj ÜK és ujat épitünK helyébe. Ujat. Nagyszerűt. Vezérlő berendezéseKKel, csodálatosan OKOS gépekkel: gombnyomás /mozdulatokkal Kiséri szavait/ fény, ragyogó tisztaság» te саак egy Kapcsolótábla mellett ülsz, hófehér Köpenyben, igen, az én világom gyárában, ahol szalagon futroz minden, nem lesz robaj. A rnelós nem

4fog idős korára nagyot hallani és a prés nem uzsoráz KÍ. Te, te fogod - mint gyerekkoromban az agyagot - térdre Kényszeríteni az acélt, a vasat. Kiragadod az őrültek kezéből az uránt, a héliumot ős neked szolgáló gazdagságban fürdő világot teremtesz a munkáddal. Igen. A fantáziáddal, a tudással, a teremtő erőddel. к ZLÓKA /visszafojt egy áeitást/ Te hiszel benne? KATICA Hiszek, akárcsak te a fogatlan plébánosod prédikúlásá / i ban. ZhÓKA /kézimunka Kosarába gyömöszöli a horgolását, készülődik hogy felmenjen a szobájába, dgykedvüen/ „zt én nem érem meg. üngem legfeljebb csak áthelyeznek egy csendesebb, Könnyebb muri Kahe lyre.