Zátony; Q 5892

-22­mint ahogy egy nagyobb gyerek, az anyja háta mögött a tortakrémbe nyal -, Kiölti a nyelvét, Katicát utá­nozva és mosolyra szélesedik kicsit vaskos szája szé­le. A következő pillanatban megdöbben magától - min- . den újra a megezokott rajta -, ellép a tükörtől, szin­te menekül az asztalon lévő leckefüzethez, idegesen lapozgatja, elkomorul, az asztalra dobja, újra felve­szi és a konyha felé indul, Megrezzen, amikor fele­sége hangjót az áblak alól hallja» "Ilyenkor jön Apu is hamar bb. Mintha csak megérezte volna." Andris belöki »: konyhaajtót és fut be a szobába, mö­götte a sietéstől kifulladva Xapásné. Andris meglátja az apja kezében a fizetet, rosszat sejtve elhúzódik a könyvesállványhoz és leguggolva a tűzoltóautó létráján babtál. KAPÁSNM /egyszerű nyíltsággal, de Fejesné nevét szándékosan nem mondja ki/ Idaát voltam. /Mentegetőzve/ ^g y keveset se­gi tettem. KAPÁtí /orditása olyan meglepetésszerű, mint a régen kialudt vulkánok lávakitorése/ Már megmondtam, az én feleségem nem cseléd. ,jZ az orditás, mint az enyhe télben váratlanul be­törő északi szél, az otthonban megdermesztett mindent. KAPAbíL. /ahelyett, hogy levetné, kezdi magára gombolni ég­színkék kötöttkabátj t. bzinte csa>. magának/ Olyan rendes

Next

/
Oldalképek
Tartalom