Renata elrepült; Q 5888

- 32 Igaz, te megengedheted magadnak. Ida

: /felpattan/ Hát akkor érezzétek jól magatokat. Elza

: Mikor látlak? Ida

: Majd telefonálok, /és kisiet/ Renáta

: Ez elmenekült. Tamás

: És mi ? Renáta

: ML maradunk. Tamás : Mi is elmehetnénk. Valami jó helyre. Megünnepelnénk, hogy nem repültél el. Ezt a napot érdemes lesz második születésnapként tartani. Minden évhen. Renáta

: "^ghivnánk Elzát is? Tamás

: Természetesen. Elza

: Én egy kicsit fáradt vagyok. Renáta

: Akkor mi sem me

0yünk. Ugye nem zavar, ha még maradunk. Egy órát talán. Félek most az utcától. Zaklatott napom volt. És nagyon jól érzem itt magam. így hármasban. Kellemesebben elbeszélgethetünk, mintha beülnénk egy zajos helyre. Nekem sem lenne hozzá kedvem. Elza

: Te vagy ma az ünnepelt. Renáta

: Tamást lezavarjuk még egy kis italért. De ne vodkát hozz, ha ez lehetséges, mert azt utálom. Egyébként eddig ugy tudtam, hogy te sem szereted. Elza

: Ez volt itthon. Nem számítottam rá, hogy jöttök. Renáta

: Inkább konyakot hozzál. Nagy üveggel. Van pénzed? Ha nincs találsz a retikülömben. Tamás

: Nem lenne jobb mégis együtt lemenni? Lehet, hogy még nem is vacsoráztál ma. Fogadok, hogy elfelejkeztél arról, hogy enni is kellene.