Renata elrepült; Q 5888

- 21 Elza

: Nem én neveltem igy. Sándor ilyen volt már amikor megismertem. Ő nem féltékeny, nem kiváncsi. Mindent elhisz, mindent elfogad. Végtelenül tapintatos. Igazi uri ember. Csak azt hiszem én már nem szeretem az úriembereket. Tamás : Megmondana miért nem ? Elza

: Mert uri emberek! Azért nem. A szerelemhez hozzátartozik a dmzzogás, a féltékenység, a veszekedés, taláe, még a verekedés is. Szóval az jggalom. Mindig az az érzésem azért olyan korrekt, mert tulajdonképp nem érdekbm. Én inkább akarok valakinek a szeretője vagy ágyasa lenni, mint partnere. Utálom ezt a szót. Egyébként Sándorom kedvenc kifejezése. Tamás

: Nem értem magát. Elza.

: Eleinte vonzott ez az uriemberség. Lehet, hogy mert a korábbi fér fiát egyáltalán nem voltak uri emberek. Egy ügyvéd, egy ősz halántékú férfi jómodorú, komoly ember. Túl a szükséges csalódásokon. Megfelelő társadalmi tekintély és anyagi bázis. Minek magyarázzam? Éefei ugye? Tamás

: Eljött az ideje, hogy csináljunk valami jó ostobaságot. Elza

: Azt nem. Ne felejtse el, hogy három évig voltam partner és közben rám is ragadt valami. Tamás

: Akkor miért panaszkodik? Elza

: Egy nőnek, ha már nem gyerek, tartozni kell valakihez. És még egy partnert sem könnyű találni. Éh meglapultam Sándor mellett és figyeltem. Elhatároztam, ha látok valakit, olyat aki nekem kell, akkor könyörtelenül elveszem. Még ha egy jó barátnőmhöz tartozik, akkor is. Tamás

: Ez nem szép magától.