Emberek a szigeten; Q 5887

ЗАакАНГЯл« Boldogság!? PATAIN .» Furcsán varod az uradat» Katink. II,yen embere nincs ám másnak a az ige ton... Irigyeinek henmn­kot! SÁRMSíNÁt Hadd irigykedjenek. PATAIHÍÜ* Odavolt kilőne hónapig» ha uom tovább! Hajózott a tengeren, ajándékokkal jön... hádd-e Katink, el­intexfcem, hajóstiszt felesége lettél, pedig fő segítségem voltál a kőfal kodasban, a szépséged megjavított minden selejtes árut. A sorsodat, a sze roncsodét nekem köszönheted. JAHKANYNKj Magának... az igaz. PitíPAlHfíi Furcsa vagy! beszálltai a hajóról, hátat fordítot­tál anyádnak, darv adóztál ab bun a szobában. •• ki­bámultál a Ouiiára. »'sentok az évek, s én reszkettem, hogyan élsz?! SÁJífl&JfYN^i Talán a mai napot lestem. PATAI Mii» Ne bolondozz. Ugye mostanában jobban lettél?. Hasz­nált a drága orvosság? SARKANÏNKt Dolgom van. PATAI N л» AZ a kelekótya orvos találta ki, hogy árt a magány.. AZ urad se engedte, hogy kofáikodj, mintha a hajón megennék a dolgos asszonyokat! A róesakertészetbe mentél, mikor dolgozni küldött az orvos... AZ urad beleegyezett, de am tudta ki ott a főisertész! JAR&ÁNYNás Ne álljon elém! PATAINK» bejjebb a hangot, hé! A tai időnkén ilyent шя is­mertünk - hogy egészseges szép -aenyecakének, holmi­féle lelklbetegscge legyen! A fenébe az uj módival! » * — - mindent! mndhan to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom