Emberek a szigeten; Q 5887

BAR KAN Y s ÖARKANYI HEG DÜSNEs P AT AIME» H Gí OUSRKi BARKÁN*« В AT AINEI BÁRKÁNYI PAT AIN E« ВД RKÁNYI PATAlNKf ..iARKÀNït PATAINB» - 27 ­/Házzá a fejét, pötyögtet«/ Egészségedre. /Nom iszik, félrelöki«/ AZ én dalom soha nem játszod? /Lecapja a zongora fedelet./ Te ia anyádat pártolod, mi? Majd adok én nektek! Ne ugrálj tengerész, úgyis lenyírják itt a taréjodat! Öregszel, ma még semmit se tortól össze. В velem ne go­rombáskodj, hallod? Volna udvarló, minden ujj gara. /Besettenksdik«/ fiiról beszéltek? Mondtam az áruval törődj, mit lebzselsz itt Isat er? öless a stégre, /begyinfc, megsimítja egyik kelmét. Kimegy./ Miért hivott haza mama, ki vele! Úgyis régen voltál itthon édes fiam. Nem Való ilyen so­káig magara hagyni a csinos laeaye cakót. Katink az én lányom, de... Tudod a tüzet előre se árt oltani. Magyarul beszéljen. Nohát, a kórság orti a megkeveredett világot fi«. Mióta átjárnák a xorapon, gyárba jutottak a nők is, oda a be­csület... Filléreket fizetnek nekik, az is fl ancra megy el. Előadás, tánc, - azelőtt ez nem volt, ismertek a szigeten tisztességet. Mos tanúban öt válás volt a faluban. /Kiránt egy levelet»/ Ebben a feleségemről irt. Engem nem okolhatsz, beleegyeztél, hogy Katink a szövet­kezetbe menjen. •• Parancsolj rá, hogy hagyja ott a kol­dusokat. sóval a feleségem összeszűrte a levet a lánykori szerel­mével, mi? Bas... caondeaon jófiam. Tudhatod, semnitlen kertész­legény korában odavolt Katinkért, ön mindig téged pár­toltalak. Megadtam akkor is ^arovetz nek, ami járt! El­tűnt a vidékről, oat meg visszajött. Piszok nép él itt, köszörülik a nyelvüket. • • ennyi gz egész. Irigyelnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom