Az Isten tragédiája; Q 5886

BL3Ó FSLYOMAS /А sainen nincs díszlet* szükségtelen. is* mert sainte semait se látni: sürtt köd gomoly g. A eugóiyuk helyén otromba szikla terpeszkedik. Hátulról vaksin előrehotorkál egy kezeslábasba öltözött férfi: a keze tele ce maggal* a hóna alatt is szorongat valamit - nekimegy a sziklának* megtorpan/ Férfi Az istenit 1 Beütöttem a lábam.•• ledig már azt hittea* ho y álmodom. Isten bizony* azt keli hinnem* hogy ál» aodom* mert életemben nem láttam ilyen ködöt! ïe láttál már? /vaiakihez beszél* akiről azt hiszi* hogy se lette áll, padig egyedül van/ Hem is tudom: köd ez? - vagy felhő? - füst? Mintha valami kéményben hoyonganánk. Vagy talán egy pohár tejszínbe pot yantunk bele? „ehet* hoy nem is emberek vagyunk* hanem legyek - csak nem tudunk róla* és ember­nek képze Jük magunkt. Minden lehetséges... Köd, köd és sehol semmi más. tűnnek a sziklának - pedig de beleverjem a lábam* az istenit! - egész megörültem: végre valami a sok semmi után! Már órák óta csoszogunk ide-oda* és sehol semmi. Szinte magam is semmivé váltam. Ha ez a sok cucc nem lenne a kezemben* már biztos felszívódtam volna. - Azért valamit átve­hetnél tőlem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom