Kétféle (167 felvonásos színdarab); Q 5884

- Зо II. FELVONÁS /Szin az előbbi. A cselekmény másnap délelőtt folytatódik, A jelenésre váró Zoltán és Ilonka a háttérből figyelik Lukácsyt, akit éppen a fegyőr abajgat/ Lukácsy Nem értem! Még mindig nem értem! Fegyőr Maga meg mit kiabál? Lukácsy Törzsőrmester urnák alázatosan jelentem, magamban beszéltem. Fegyőr Lukácsy Fegyőr Lukácsy Fegyőr Lukácsy Fegyőr Lukác sy Fegyőr Jobb lesz, ha abbahagyja, Lukácsy. Nem elmegyógy ez, hanem állami fegyintézet. Különben is, maga már nem él. De hát főtörzsőrmester ur, látni tetszik... Cseppet sem tetszik. Amennyivel fessebbeket láttam én már halottban! Itt volt a Gavallér Ervin a huszonhármasban, az mindig csak ide szúrt a palinak /mutatja/ semmi p^bcsolás, mócsingolás, belezés /elérzékenyül/, az ur, volt. Született ur! Szóval halottnak kuss a neve! Hadnagy ur kérem, én élek! Egy pisszt se halljak, megértettük? írás van róla, hogy bekrepált. Különben is, beszélőt kérek Oskó főhadnagy úrtól! Ő maga hivta fel rá a figyelmemet, hogy ha valami mondanivalóm lenne,.. Hát ezt az egyet istenbizonyra tanúsítom, hogy mindig jár a leffje, - . . . • : - ! Tehát«,,? Na jöjjön. De moderálja a dumáját! Az Oskó főhadnagy ur-?