Kétféle (167 felvonásos színdarab); Q 5884

/Oskó/ Lukácsy Oskó Lukácsy Oskó Lukácsy Oskó Lukácsy Oskó Lukácsy - 29/c ­deszkát árulni. Ha önnek mondanivalója lenne róluk, kö­högjön csak háromszor a cella ajtajánál... Értjük egymást?. Hogyan? Próbáltam világosan fogalmazni. Kérem, értettem én. Megdöbbenésem а feltételezésnek szólt. Hogy én... én... aki egész életemben... Éppen azért. Mert egész életében. A tisztesség... Tegyünk pontot a mondat végére, Lukác sy ur. Vállalja az ember az egész életformát. Ne tessék nekem ostobaságokat fecsegni! Pontosan azt és annyit vállaltam, amennyit odakint csináltam, a közösség, a nemzet érdekében, önként... Nem érzem a különbséget. Lehet, hogy egy kicsit eldurvult a hallásom idebent, méltóságos uram; haj danában-danában, amikor ssámtantanárnak készültem és herrensteini Petriss Brúnóhoz jártam össztáncra, méltányoltam volna a szempont­jait. Fáj dalom ( apám öngyilkossága... anyám... na szóval maradt a mundér, De arra még emlékszem, hogy a gondolat­menetnek a végeredményét is ki kell mondani. Már csak a hitelesség kedvéért is. Végtére belőle következik, nemde? Kérem, én soha senkinek nem ártottam, én végeztem a dolgo­mat becsületesen... a munkámért kaptam bért... miféle tör­vény szerint kell még többet adnom? Hol itt az igazság?

Next

/
Oldalképek
Tartalom