Gyászbeszéd; Q 5882

- 53 rendes ruhára se telik, csak erre a csikósra, amit as utolsó csavargók se vennének föl... EMBER: Hát ez már talán...mit mondhatok erre? ANYA: Semmit, fiam, ne is szólj semmit. Idejött a te bolond anyád. és meghal helyetted.. .De nem azért szidlak, remélem tisztában vagy vele, hogy ez engem n

en izgat...Le se köpöm a mocskos poklukat meg a szerszámaikat a tüzükkel, meg azokal az idétlen ördögálarcba bujt suhancokat a szarvukkal, á! Azért utállak fiam, mert téged mix denk! palira ' ud vei.-.ni, ott csapnak be, ahil akarnak...az összes barátod többre jutott mint te, annak a Károlynak is volt esze, de. te... HIáBER: Nem fogs z meghalni helyettem! ANYA: Ne mondd! Talán elárulod a cimboráidat? Besúgó leszel? Renőrspicli? Hogy majd. a "dicsőséges győzelem" után te legyél a cimboráid kapcsrongya, elrettentő példája? Az áruló. Elárulta a szent ügyet. Köpött...Nem! Ezt te nem vállalod! Pedig csak igy menthetnél meg, de igy nem a&arsz meghalni! Liert nektek a halál nem halál,önmagában ez a dolog semmit sem jelent, nektek szabályaitok vannak, amiket be kell tartani, csak akkor kaptok szobrot a képzeletbeli győzelem után/ /felnevet/' Ismerlek, mákvirág! Ei Cd HR : Beszelek velük...meg kell, hogy értsenek.. ./Az Anya gúnyos mosollyal telefont ad a kezébe/ Halló, Paradicsom! ISTEN /begördül Gábriellel/: Halló, XV/Q 55 PZX loo és a csatoltak. Az öregasszony gyógyíthatatlan beteg. Tételre állok. EMBER: Nem beteg! Meggyógyitom/ Barátaira, meggyógyitom! ISTEN: Beszéljünk komolyan. Megértelek. Neked egyénileg igazad van. De történelmileg; kell látnod. Ezeréves harcunk sikere múlik helytállásodon, iáikor közénk álltál, mindenre el kellett készülnöd,. Vállaltad az összes borzalmat az emberiségért.