Gyászbeszéd; Q 5882

- 26 KARVEZETŐ: Egyek vagyunk veled, azt mondjuk, amire te gondolsz. EMBER: El kell ismernem, hogy bűnös vagyok? Semmit sem vétkeztem. Vagy nem munkálkodtam azért, akinek rossz sora volt? A szükölködőkért nem tettem eleget? Jót reméltem és rossz következett, világosságot vártam és homály következett. KARVEZETŐ /kétségbeesetten/: De Isten nem cselekedhet gonoszságot, a Mindenható Eszme nem ferditheti el az igazságot! KAR: Igazság! KARVEZETŐ: Vajon, aki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-e? KAR: Vajon, aki gyűlöli az igazságot, kormányózhat-e? /Elsötétedés, a Kórus eltűnik, Ember az ágyon ül./ EMBER /becsukja könyvét/: Tanácsok zugnak a fejemben. ÖREG: És én csak néztelek. Éjjel-nappal olvasol. EMBER: Igaz lenne, hogy egy szót se szólt hozzám senki? ÖREG: Csak képzelődsz. Csend volt, virrasztottam, mig olvastál... Tanácsok zugnak? Én azt mondom: élned kell - másképp bűnös leszel.